A bajnoki cím után. Az NSL ELITE előtt. Mi a helyzet MoneyBall?

Kiegyenlített teljesítmény és magas színvonal jellemzi és jellemezte az előző szezonban is a MoneyBall játékát. Tóth Gergely és a Benkovics testvérek minden mérkőzésen esélyesként játszhatnak. Az előző szezon tapasztalatairól és tanulságairól, a bajnoki cím utáni örömről és az idén startoló NSL ELITE-ről beszélgettünk a srácokkal.

6 tornagyőzelem, harmadik hely az alapszakaszban, egy remek döntő a bajnoki cím. Sok pozitív dolog történt veletek az előző NSL szezonban. Kezdjük az elején. Egy hosszú, több mint 30 versenyt magába foglaló alapszakasz végén harmadikként kvalifikáltátok magatokat a döntőbe. Milyen volt az alapszakasz?

Geri: Hosszú, de izgalmas! Habár főkent az alapszakasz vége felé történtek gyakrabban a dobogó es környéken változások. Szóval meg volt azért végig az a 6-7 csapat, akik domináltak. A szabálymódosítások, pontosítások is kellettek, hogy meg gördülékenyebben mehessen a játék! Összességében úgy gondolom jól sikerült!

Máté: Számomra az alapszakasz minden évben nehezen indult, betudható ez a gyakorlás hiányának és az egész szezonban tartó pörgés és "megőrülés" hiányának ami egy-egy torna velejárója. Rosszul nem indult, hiszen a nyitó Vespa Openen 4. helyet értünk el, ami szerintem a legelső fordulón nem rossz teljesítmény, de már ekkor látszott, hogy ha a formánk így marad nagyon nehéz dolgunk lesz az évben, mivel a csapatok nagyon megerősödtek. Az első komolyabb sikerre és áttörésre az iskolai győzelemnél beszélhetünk, itt már feliratkoztunk mi is a tabellára és úgymond megnyugodhattunk, hogy partiban vagyunk. (Részemről komoly nyomás volt, hogy addigra már több riválisnak is sikerült feliratkozni győzelmekkel és folyamatos jó játékkal pl: Giants - D-faktor - B1) Majd ezt követően következett a szezon legjobb formája számomra, amit az Alcatrazban elszenvedett vereség után jött ki. Ekkor csináltunk egy triplázást, majd következett a Gála és a forma romlása is, amit a szezon háromnegyedére- végére sikerült újra megtalálni. Szerettük volna az alapszakaszt a tabella elején zárni de erre sajnos nem került sor, de így is elégedett voltam a teljesítményünkkel.

Márk: Számomra is igen hosszú és tanulságos volt az alapszakasz. Az első szezonhoz képest színvonalasabb szervezés, sok jó, új csapat felbukkanása, és a nagyobb érdeklődés is hozzájárult ahhoz, hogy egy izgalmas utat járhassunk végig a döntőig. Nem csak a kidobott poharakért, de a ranglista pozíciókért is nagy csaták mentek, minden fordulót komolyan kellett venni, hogy harmadikként végezhessünk. Számomra még az volt kihívás, hogy egyszerre két csapat játékosaként minden fronton helyt álljak, de úgy érzem sikerült, nem érheti szó a ház elejét.

Végül az első szezon győzelme után, most harmadikként kerültetek a 32 csapatos döntő mezőnyébe. Milyen érzések voltak bennetek a döntőt megelőző hetekben, amikor már tudtátok, hogy mi vár rátok, milyen mérkőzéseken át kell eljutni a bajnoki címig?

Máté: Amikor kikerült a döntő ágrajza egyik ág sem tűnt könnyűnek, így nem voltam nyugodt a döntővel kapcsolatban, de bíztam benne, hogy az alsó ág talán szerencsét hoz majd nekünk. Nyilván én is számolgattam, hogy mi lesz ha, kiket kaphatunk… Ebből pár dolog azért bejött, szerencsére az SFM-el nem egy ágon voltunk, azt nagyon el akartam kerülni. Személy szerint én fejben készültem rá inkább. Az utolsó heteken már tűkön ültem mikor lesz a verseny, szerencsére hamarabb kezdődött idén a döntő, mint tavaly,kevesebb volt a pihenő, nem estünk ki a pörgésből. A döntő és az előtte lévőnap végig nyugodt voltam, de tisztában azzal, hogy csak nagy meccsek árán lehet az élre kerülni.

Geri: Mivel csak a döntőt megelőző napon derült ki, hogy kivel kezdünk először, így nem igazan tudtunk rájuk „készülni", de figyeltük, hogy az esetleges győzelem után kikkel kerülhetünk össze a következő körökben. Vegül a Black label csapatával játszottuk az első meccseinket, akiket nagy nehézségek árán tudtuk leküzdeni, egy változatos párharc során. Aztán a Zuglostyle és a JackPot következett, akikkel szinten kiélezett meccseket játszottunk. A döntőbe jutásért a D-faktorral kerültünk szemben, akik egy parázs meccsen vertek a KészTeam csapatát. A srácokon látszott, hogy kidobtak magukat a negyeddöntőben és a Máté is extrát hozott, így viszonylag könnyen sikerült bejutnunk a döntőbe. A bajnoki címtől már csak a KPS csapata választhatott el minket, akik egész szezonban komoly erőt képviseltek és végig elszántan küzdöttek a győzelmekért. Rettentően izgultam főleg, hogy az előző idényben nem sikerült Szerencsére egész jól ment a dobás mindkettőnknek és jöttek a revansok is. Így sikerült felülkerekednünk a srácokon, akiknek a döntőben most nem úgy jött ki a lépés, ahogy szerették volna. Miután a Máté megdobta az Árpi kezét és ezzel megnyertük a bajnokságot egyből a nyakába ugrottam es borzasztóan felszabadultam, hogy idén végre sikerült!

Márk: Mivel a döntőn SFM színekben indultam, teljesen el kellett vonatkoztatnom attól, hogy közben MoneyBall is vagyok. Más ágra kerültünk, így a végső cél természetesen az volt, hogy majd a legvégén, a kupáért csapjunk össze. Sajnos nem tudtunk mit kezdeni az ÚgyisKifújom csapatával, a fiúk mondhatni simán búcsúztattak minket. Búsulni nem volt idő, Máténak és Gerinek minden szurkolásra szüksége volt, a „kispadról” küldtem nekik az erőt, hogy végül hárman emelhessük magasba a trófeát.

A Trófea, az utazás, a szezon közben szerzett mackók... Melyik mit jelent számotokra és mi a legfontosabb ereklye, amit a bajnoki címnek köszönhettek?

Geri: Nekem a legjobb érzés egy tornagyőzelem után az, amikor a döntőbeli ellenfél és más csapatok játékosai gratulálnak és esetleg azt mondják, hogy megérdemeltétek! Nyilván ezt nem mindig sikerül kivívni, de ha sikerül akkor nincs nagyobb elismerés! Jó érzés mikor eltudom viselni a vereséget és őszintén tudom én is mondani, hogy most jobb voltál! De belül tudom, jövő héten megint összekerülhetünk es akkor visszavágunk!

Máté: A trófeát sajnos csak arra a pár pillanatra tudtam memorizálni, amikor megnyertük utána k.o. ezért jó lenne legalább egy hétre megkapni nézegetni Az utazással még nem tudtunk élni mert kicsit sűrű volt a nyár de eljön annak is az ideje. A mackók számomra a befektetett energia és a visszaigazolása annak, hogy igen is a top csapatok között voltunk a szezonban. Nagyon örülök minden díjnak, amit nyertünk idáig, a polcon helyet is kap néhány a mezzel együtt, de számomra a legfontosabb és amiért csinálom az a közösség összehozó/tartó ereje, a barátokkal együtt megélt pillanatok és azelismerés felénk ha megnyerünk egy tornát (ez nagyon remek érzés) vagy éppen ha mi gratulálhatunk nekik hogy szép volt srácok. Ezeket a pillanatokat megélni együtt szuper és egész évben, még ha keveset is találkozunk, legalább ekkoregyütt vagyok a barátaimmal és a közeggel. Szeretem ezt a játékot és remélem ti is egyre többen lesztek így ezzel. A legfontosabb ereklyém a nyertes labda mely elkísért az egész tornán és segített. A kedvenc pillanatom amikor 3-an emeljük a kupát a magasba.

Márk: A trófea és a mackók... Nálam ezeknek mit jelentenek? Talán visszaigazolása annak, hogy megéri otthon feltenni azt a par poharat, es gyakorolni, megjön az eredménye. Nincs is annál jobb érzés, ha a csapattársammal/ társaimmal állhatok fel a képzeletbeli dobogóra. A legfontosabb "ereklye" amit nem is a bajnoki címnek, inkább a bajnokságnak és a sörpingpongnak köszönhetek, az pedig maga a társaság, a jó ismerősök, akikkel megosztjuk a játék örömét.

Hamarosan indul az NSL ELITE! Más lebonyolítás, kevesebb csapat, több rangadó. Mi az MB célja és mi az egyéni elvárásotok a szezont illetően?

Máté: Az MB minden meccshez és tornához úgy áll oda, hogy nyerni akar. A rendszer nyilván furcsa lesz, amit majd szokni kell. Elsőre kitűzött céljaim a csapattal szemben hogy a párharcokban minél több mérkőzést nyerjünk meg a riválisokkal szemben és a top 4-5-ben legyünk benne. A többiről felesleges is beszélni egyelőre nincsenek hosszú távú céljaim. Mivel személy szerint idén kevesebbet indulok célom, hogy a lehető legjobban támogassam a csapatomat és a társaimat.

Geri: Különösebb elvárásom nincsen! Egy meccsen bárki megverhet bárkit, szóval egy nagyon szoros szezont várok. Elsődleges cél a rájátszásba kerülés a többi pedig majd alakul, mindent megteszünk, hogy minél előbb végezzünk!

Márk: Na igen, új liga, tele rangadókkal, nem hiszem, hogy könnyű meccsek lesznek, de pont ezért várom egyre jobban az új szezont, kíváncsi vagyok milyen lesz ez az NSL Elite. Csapat szinten a célunk egyértelműen a rájátszásba jutás, ezt érjük el, utána lehet majd tovább tervezni. Egyéni szinten: nekem nagy kihívás lesz a bajnokság, mivel Máté ritkán fog játszani, így nekem kell átvennem a helyet. Ez azért akaratlanul is egy plusz teher, de számomra inkább pozitív, hiszen ennél jobb motiváció nem is kell a gyakorláshoz. Aztán hogy ez mire lesz elég, októbertől kiderül.